HATÁRTALANUL – tanulmányi kirándulás hetedikeseknek
Erőss-diákok „határtalanul” Erdélyben
Támogatási azonosító: HAT-KP-1-2024/1-000407
A Bethlen Gábor Alapkezelőhöz benyújtott nyertes pályázatunknak köszönhetően a 7.a és 7.b osztály tanulói a HATÁRTALANUL – Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek program keretében Erdélybe utaztak.
Az elnyert támogatási összeg: 6.491.000 Ft
A tanulmányi kirándulás célja:
- felkeressük Nagyvárad, Torda, Kolozsvár, Makfalva, Szováta, Parajd, Farkaslaka és további erdélyi települések magyar kulturális emlékeit és értékeit, valamint az Erdélyi-medence természeti kincseit,
- a kirándulás remek lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek az erdélyi magyarsággal ismerkedjenek, testvértelepülésünk, Makfalva magyar fiataljaival kapcsolatot alakítsanak ki.
A kirándulás ideje: 2025. május 12-17. (6 nap, 5 éjszaka)
Résztvevők száma: 36 fő
Szállás: Szovátán, a Teleki Hotel ifjúsági szállásán.
Képes élménybeszámoló a tanulmányi kirándulásról napi bontásban:
2025. május 12. 1. nap
Gyönyörű napunk volt hétfőn. A reggeli órákban Nagyváradon, a főtéren tettünk egy sétát. Megnéztük a Sas-palota szecessziós stílusú bevásárlóközpontját, a nagyváradi színházat. Csoportfotót készítettünk a Holnaposok szoborcsoportjánál, ellátogattunk a Körös természeti és kiépített partjára, átmentünk a Garasos sétálóhídon, megkoszorúztuk az Ady-szobrot, ahol szavalat is elhangzott: Ady Endre: Őrizem a szemed című verse.
A Tordai-hasadéknál kérdéses volt, hogy az eső miatt be tudunk-e menni a hasadék látogatható részébe, de az idő kiderült, ragyogó napsütésben sétáltunk az első libegőhídig. A Szent László legendát már korábban, a tanulmányainkból megismertük, így annak tudatában gyalogoltunk a sziklákon, hogy ott járhatunk, ahol a magyarok a kunok elől megmenekültek. A természetben töltött idő alatt jót mozogtak a gyerekek.
A Tordai sóbányában zártuk a hétfői programjainkat, ahová a 13 emelet mélységbe lépcsőzve jutottunk le. A fiúk biliárdoztak lent, a lányok a masszázsszéket próbálták ki, de csónakázni már nem tudtunk, így családi programként meg lehet majd a későbbiekben célozni ezt a programelemet. A tüdőnk – mindenesetre – biztos, hogy kitisztult, miközben lent tartózkodtunk.
Bíztunk abban, hogy továbbra is ragyogó napsütéses időben lesz részünk, és izgalommal vártuk a keddi napot, hogy megismerkedhessünk a makfalvi gyerekekkel.
Este elfoglaltuk Szovátán, a Teleki Hotelben szálláshelyünket, és a helyi ízeket kóstolgatva megvacsoráztunk.
2025. május 13. 2. nap
A keddi napunk az új barátságok jegyében telt.
A reggeli után Makfalvára érkeztünk, ahol ellátogattunk a Wesselényi Miklós Általános Iskolába, és átadtuk az ajándékainkat: Határtalanul feliratos egyenpóló diákoknak és pedagógusoknak, ajándékcsomagok, rovásírással megfaragott Püspökladány feliratú fatábla.
Ezután a helyi kultúrházba vonultunk át a 45 makfalvi felső tagozatos diákkal. A történelem-földrajz szakos kolléga tartott rendhagyó történelemórát, ahol megtudtuk, hogy a trianoni határvonalat eredetileg a Tisza vonalában húzták volna meg. Megdöbbentek a gyerekek, amikor megértették, hogy ha ez megvalósul, akkor ma Püspökladány is Románia része lenne. A közös éneklés és kis tánckoreográfia videófelvételét június 4-én, a Nemzeti összetartozás napján feltöltjük az országos kezdeményezés oldalára.
A kultúrát sport követte: a hegy lábánál található focipályán 5 csapatnyi gyerek játszott barátságos mérkőzést. A szülők által sütött meleg fánkféle, a pánkó megörvendeztette a diákokat. Köszönjük a kedvességüket!
A makfalvi Gerendás étteremben töltöttük el az ebédünket, ahol elegáns környezetben finom rántott húst és szalmaburgonyát kaptunk. A tanulókat megdicsérte az étterem főnöke a magaviseletük miatt. Büszkék voltunk rájuk!
A délutánt Szováta bejárásával folytattuk: körbejártuk a Medve-tavat, ahol a helyi líceum földrajz szakos tanára elmondta a sóvidék jelentőségének, kialakulásának részleteit. Megtudtuk, hogy egy héttel korábban szerveztek ünnepséget a 150 éves tó tiszteletére. A tó sótartalma gyógyító hatású, vize meleg, a benne található sóféreg az ember egészségére nem ártalmas.
A napot a Teleki Hotel wellness részlegében fürdőzéssel zártuk. Az úszás mellett a sós medencében „lebegve” megnéztük a naplementét, és a szaunát is kipróbálhatták egy rövid időre a gyerekek.
2025. május 14. 3. nap
A szerdai napon a kultúra és a gasztronómia értékeiben dúskálhattunk.
A reggelt az erdőszentgyörgyi Rhédey kastélyban kezdtük. A 2019 szeptemberében felújított épület 5 szobájában megnéztük a Mysteria Residentiae Rhédey kiállítást, amely modern, digitális eszközökkel mutatja be a Rhédey család, illetve a tragikus sorsú Claudia grófkisasszony életét.
Az utunkat az Alexandra cukrászdában folytattuk, ahol megkóstoltuk a messze földön híres erdőszentgyörgyi krémest. Többéves szünet után ugyanis ismét kapható a házi finomság, amely az évek során a kisváros brand-jévé nőtte ki magát.
Busszal érkeztünk a következő helyszínre, Bözödújfaluba, ahol koszorút helyeztünk el a Siratófal nevű emlékműnél. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották a települést, melynek minden háza és temploma azóta is víz alatt fekszik. A történetet eredeti forrásból, Albert Csilla makfalvi igazgatónőtől hallhattuk, akinek rokonai is éltek az elárasztás idején Bözödújfaluban.
A lángos ebédet a Köröspataki Szalmakalapmúzeum területén töltöttük el. A program során készítettünk szalmaangyalkát, meghallgattuk a szalmafeldolgozásról szóló előadást, megnéztük a múzeum két méter átmérőjű Guinness-rekorder szalmakalapját, kocsikáztunk a patakon keresztül.
A következő állomásunk Székelyszentistván volt, Sándor János fafaragó műhelyében, aki bevezetett minket a koszorús és angyalos magyarcímerek világába, és megmutatta a fából faragott termékeit.
A napot esti közös tornával zártuk, hogy lemozgassuk a buszon elgémberedett tagjainkat. A vacsora minőségét jelzi, hogy az asztaloknál kevés vagy semmi maradék nem volt a tányérokon! A krumplipüré minikolbásszal és ecetes uborkával elnyerte a diákok tetszését.
2025. május 15. 4. nap
A csütörtöki napunk is eseménydúsan telt.
A negyedik napon a reggeli után énekszóval és egy kis versikével megköszöntöttük a névnapos diákunkat, Zsófiát. Ezután elmentünk a 28 méter magas szovátai kilátótoronyhoz. A gyalogtúra után maga a kilátó megmászása is hőstett volt a diákoktól, hiszen 120 lépcsőfokot kellett megtennünk a legfelső szint eléréséhez. Innen pedig lenyűgöző kilátásban gyönyörködhettünk.
A következő úticélunkon másfél óra alatt bejártuk Erdélyt a Mini Erdély Parkban, ahol a magyarság legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását nézhettük meg. A park a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található. A parkban lévő kisvonattal mindenki kétszer is utazhatott. Ezután a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírjánál koszorúztunk, és elénekeltük a Székely himnuszt. A síremlékéhez gyönyörű székelykapuk hosszú sora vezetett.
Az utunk Farkaslakára, Tamási Áron sírjához vezetett, ahol ismét koszorúztunk. Itt a Credo együttes Mert a haza nem eladó című dalát énekeltük el. Ezután elgyalogoltunk Tamási Áron szülőházához. Itt Sipos Kinga, a regényíró egyik rokona vezetett minket körbe, és elmesélte a szerző élettörténetét. Farkaslakán az utolsó állomásuk a bazársor volt, ahol mindenki kedvére vásárolhatott.
A korai vacsorát követően a vizes élményekre vágyó diákok ismét élvezhették a wellnessfürdőzést.
2025. május 16. 5. nap
Az 5. napon a földrajzé és a biológiáé volt a fő szerep.
Bár az idő egy kicsit lehűlt és esett az eső, mindenből igyekeztük a legjobbat kihozni.
A reggeli után elindultunk Makfalvára, felvettük a busszal a makfalvi fiatalokat, és együtt indultunk neki a napnak.
Utunk a keskeny, kanyargós hegyi úton, a Kis-Küküllő patak mentén, sűrű lombhullatók és fenyvesek között vezetett a célállomásunk felé. Az utazás során Péterfi Levente tanár úr sokat mesélt a Kis-Küküllő menti falvakról, és tanultunk néhány székely kifejezést – például: ehelyt = 50 kilométer és ahelyt = 100 kilométer; továbbá, megtudtuk, hogy Gyergyóalfalu az ország egyik leghidegebb vidéke, és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is itt gyerekeskedett. A Kis-Küküllő forrását is megnéztük a szurdokvölgyben. Ezután kiszálltunk a buszból, és gyalog elsétáltunk a Békás–szoroshoz, ami a Hagymás-hegység középső övezetében terül el, 1971 óta védett terület, és része a Békás szoros – Nagyhagymás Nemzeti Parknak.
A kellemes séta után elbuszozottunk a Gyilkos-tóhoz. Levente tanár úrtól megtudtuk a tó kialakulásának egyik legendáját.
A visszafele vezető úton megnéztük a zeteváraljai kőfejtőt és a víztározót. Ezután egy meglátogattuk a Babusgatót, amely egy állatsimogató Zeteváralján. Etettünk lámát, kecskét, birkát, lovat, szamarat, nyuszit is.
A szállásra visszatérve a makfalvi diákokkal együtt megvacsoráztuk (rántott hús, burgonya), majd elbúcsúztunk új barátainktól. A nap zárásaként közösen énekeltünk, gitárral kísért az énektanárnő.
2025. május 17. 6. nap
A kirándulásunk utolsó napján – a korai indulás ellenére is – időre készültek el a gyerekek. (Az ébresztő 6:15-kor volt.) A reggeli után kihívtuk a konyháról a szakácsokat, konyhai segítőket, és a Házi áldás eléneklésével megköszöntük, hogy gondolkodtak rólunk 6 napig.
Az 500 km-es buszutat Kolozsváron szakítottuk meg. Megdöbbentek a gyerekek a rengeteg román zászló láttán, és elmondtuk nekik, hogy jelenleg csupán 14% a magyar lakosok aránya a városban. Elsőként megkoszorúztuk Mátyás király lovasszobrát, majd bementünk a szobor mögött magasodó Szent Mihály templomba. Többen piros pontot is szereztek magyarból, mert ügyesen felismerték az irodalomból tanultakat: gótikus stílusban épült a templom, de a faragványok már a barokk stílus jegyeit hordozzák.
A városi séta következő állomása Mátyás király szülőháza volt és Kolozsvár legrégebbi emeletes épülete, jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemnek ad otthont. A falon 2 tábla is jelzi azt a helyet, ahol Szilágyi Erzsébet világra hozta legnagyobb magyar királyunkat, Hunyadi Mátyást.
Bár volt hideg úticsomagunk, mégis meleget ebédeltünk a kolozsvári McDonal’s-ban. Az utolsó erdélyi helyszín a Királyhágó volt, ahol jégkrémmel koronáztuk meg a napot.
Csodás 6 napot élhettünk meg!
