9. ÉV – 9. ÉRV
„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”
Pál apostol filippibeliekhez írt levele 4:13
Minden, mindenki, mindenhol, mindig… ismerős szavak, amiket sokszor használunk, gyakran úgy is, hogy nem gondolunk bele a teljes értelmébe. Hiszen nem tudunk mindent, nem egyforma minden ember, nem ugyanaz történik mindenhol.
Mit jelent egy ember életében a minden? Senki nem tudná ezt pontosan felsorolni. Mit jelent egy iskola életében a minden? Ezt is képtelenség lenne összeírni. Még végiggondolni se lehet teljesen, hogy egy tanév minden tanítási napja, órája, ünnepe milyen eseményeket hozott, ki milyen feladatot végzett el, milyen élményeket raktározott el magában. Volt öröm, boldogság, tanulás, játék és siker, volt szomorúság, fáradtság és feszültség is.
9. érv: a MINDEN – „Ő előbb volt mindennél és minden Őbenne áll fenn.” (Pál levele a kolosséiakhoz 1:17)
A 9. tanévünk kezdetén úgy gondoltuk, rutinosan végezzük majd minden feladatunkat, haladunk szépen előre tananyagban, programokban egyaránt, a kialakított munkarendünk szerint. Ám a 2.félév mindent felborított, március 16-tól kezdve át kellett térnünk a digitális oktatásra. Minden megváltozott, s az új kihívások sok bizonytalanságot, sok új feladatot hoztak. Lépésről lépésre épült ki az új oktatási rendszerünk, és nemcsak rengeteg feladatot kellett elvégeznünk, de sokat tanultunk: pedagógusok, tanulók és szülők egyaránt. Ebben az új helyzetben is naponta megtapasztalhattuk azt, hogy Isten gondviselése velünk van és megsegít. Új élményeket és új örömöket is kaptunk.
Amikor körülöttünk minden megváltozott, átélhettük, hogy MINDEN Istenben van, s ha Isten velünk van, akkor gondjainkat, életünket rábízhatjuk, mert Ő gondot visel rólunk és mindig, mindenben megsegít.
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
8. ÉV – 8. ÉRV
A 8. tanévünk is tartalmas volt, szorgalmas hétköznapok és megható, vagy épp vidám ünnepek sorakoztak egymás után.
A tanév különlegességét az adta, hogy azok a tanulók készültek elballagni iskolánkból, akik itt tették meg első iskolai lépéseiket, itt tanulták meg a betűket kanyarítani, barangoltak a számok birodalmában és szinte felnőtté váltak a szemünk előtt. Nagyon sok élményt szereztek az itt töltött évek alatt és sok felejthetetlen élményt nyújtottak ők is iskolánk közösségének. Ők voltak az „Első Erőss-osztály”, sokszor így emlegettük őket.
A 8. érv: a TARISZNYA
A ballagások elengedhetetlen kelléke a tarisznya, jelképes üzenete van, talán már sok-sok évtizede.
A mi tarisznyánk tetején iskolánk címere, a hamvaiból feltámadó főnix madár van – ha rápillantanak a tarisznyára, emlékeztesse őket, honnan is indultak az Életbe, hol alapozták meg tudásukat, hol kaptak bátorítást, sok biztatást, szeretetet, hol éltek sok vidámságot és talán sok izgalmas percet is.
A tarisznyában néhány egyszerű tárgy van: osztálykép, iskolai toll, egy kicsi pogácsa.
De sokkal fontosabb a jelképes üzenet, amit igazán csak a lelki tarisznyájukba tudunk beletenni az évek során. Lelki útravalót adunk, hogy legyen, ami táplálja, erősítse őket hosszú életútjuk során. Beletesszük a család, az iskola, a nemzet és egymás iránti szeretet és tisztelet érzését. Beletesszük a hit magvait, bibliai történetek, tanítások, imádságok által, s ezekről a magocskákról nekik kell gondoskodni majd, hogy azok felnövekedjenek és gyümölcsöket, áldásokat teremjenek életükben. Beletesszük a hit, a remény, a hála és a bizalom ajándékait, hogy bármerre is vezessen az életük útja, minden napon, minden körülmények között érezzék Isten jelenlétét és szeretetét az életükben.
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
7. ÉV – 7. ÉRV
Vigyázz magadra, drágám! – ez a rövid mondat talán minden nap legalább egyszer elhangzik a szülő ajkáról. Iskolába induláskor, vagy épp az iskolába lépéskor a legszeretetteljesebb, rövid búcsúzás: Vigyázz magadra!
Ez a mondat nemcsak az elmúlt év járványhelyzetéből ismerős – lehet, hogy még inkább, még tudatosabban mondjuk szeretteinknek -, de a szülői szeretet, aggódás, féltés bele van sűrítve ebbe a mondatba: Vigyázz magadra, drágám!
Ami a szülőket és a pedagógusokat a legjobban egységbe kovácsolja, az az a szándék, hogy a ránk bízott gyermekeknek, akár szülőként, akár tanítóként, de a legjobbat akarjuk. Mindenben. Az alapos felkészítésben, a legjobb körülmények biztosításában, biztonságban, szeretetben akarjuk tudni a „Kincseinket”. Szeretnénk megóvni őket minden rossztól. Ezért vigyázunk rájuk, és ha nem lehetünk mellettük, akkor útravalóként is ezt adjuk: Vigyázz magadra!
7.érv: az ÉLET
Az ÉLETET óvjuk és segítjük. Tudjuk, hogy a gyermekek nem csak a szellemi gyarapodásért, a tudásért vannak ránk bízva, hogy tölcsérrel fejükbe töltsék játékos módszerekkel a tanítók a betűket, szavakat, számokat, képleteket. Nem csak a testük egészségére kell vigyáznunk, hogy biztonságos környezetben legyenek tanórákon és a szabadidőben, nem csak arra kell felhívjuk a figyelmüket, hogy egészségesen táplálkozzanak és mindennap mozogjanak.
Az ÉLET az szellemi – testi – lelki EGÉSZet jelent. A szellemi tudás, a testi biztonság mellett a lelki egészség is nagyon fontos.
Iskolánk fontos célkitűzése a szellemi tudás gyarapítása, a testi és a lelki egészség megőrzése, vagyis a növekvő és kiteljesedő élet védelme. Ezért valljuk és tanítjuk a ránk bízott gyermekeknek is:
„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd a szívedet, mert onnan indul ki az élet!”
(Példabeszédek könyve 4:23)
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
6. ÉV – 6. ÉRV
„Szemed előre tekintsen és egyenesen magad elé nézz!”
(Példabeszédek könyve 4:22)
Ez a mondat volt a tanév választott Igéje.
Előrelátó – mondjuk a megfontolt emberekről, akik meggondoltan, alaposan igyekeznek felkészülni az előttük álló eseményekre, feladatokra. Előrelátóan terveztük a tanév rendjét, a programokat, igyekeztünk ismét sok új lehetőséget is biztosítani tanulóinknak. Ezek a programok egyrészt az ismeretek bővítését is szolgálták, több tanulmányi kiránduláson is részt vehettek a gyerekek, másrészt az élményszerzés, a közös játék, a kikapcsolódás nélkülözhetetlen lehetőségeit jelentették.
Előrelátó az az ember, aki a jövőre fókuszál. Iskolánk fontos célkitűzése a jövő építése, alakítása.
A 6. érv: a JÖVŐ
A jövő alakítása a megfontolt oktatási rendszer fejlesztésében is áll – ezért hangsúlyos nálunk a digitális eszközpark kialakítása, folyamatos modernizálása, a szakmai fejlődés, megújulás a tantestület részéről.
De nemcsak a rendszer építése a fontos, hanem a tanulóink felkészítése az életre. Legyenek ők is előrelátóak, legyenek célkitűzéseik. Ez a szemlélet nem azt jelenti, hogy szemellenzősen semmi mással nem foglalkozik valaki, csak a jövőjére gondol.
Azt jelenti a jövő tervezése, alakítása, hogy az ember tud hátra tekinteni és számba veszi a hagyományokat, amelyeket életben kell tartani. Az elért eredményeket, tapasztalatokat összegyűjti, majd megfontoltan, előrelátóan tervez, alkot, dolgozik, miközben folyamatosan felfele néz: Istenre figyel, hálaadással a szívében a múltért és a jövőbe vetett reménységgel.
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
5.ÉV – 5.ÉRV
Végignézve a fényképek alapján az 5.tanévünk eseményeit, kirándulások, korizás, kiszebábégetés, horgászverseny, ünnepi Istentiszteletek, gyereknap, Bűvösvölgyi látogatás, Bibliatábor alkalmainak emléke idéződött fel. Tartalmas év volt ez is! A hétköznapi munka során nagyon sok feladatot végeztek el a tanulók, hatalmas tananyagot sajátítottak el a lelkiismeretes pedagógusok segítségével, a tehetséges gyerekek különböző versenyeken mérték össze tudásukat és értek el nagyszerű eredményeket, dicsőséget szerezve maguknak és az iskolánknak is. Sok ünnepi Istentiszteletnek, megható pillanatnak is részesei lehettünk, és kiélvezhettük a korcsolyapálya örömeit is. A túrázások, kirándulások, a Diákönkormányzat által szervezett vidám programok szintén életreszóló élményeket adtak.
Az 5. érv: a LÉLEK
A tanév Igéje így kezdődik: „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr!”
Érezni, látni, megtapasztalni – ismereteket, emlékeket az érzékszerveinken keresztül gyűjtünk.
A jóízű nevetések, a koripálya melletti zsíros kenyér, a farsangi fánk finom íze, az új látnivalók határainkon belül és országhatárainkon túl – mind-mind a lelkünk kincsesládájába kerülnek, gazdagítanak bennünket. És minden élményünk azt erősíti, hogy JÓ AZ ÚR!
Éreztük és láttuk a tanév minden napján, hogy Isten velünk volt, megsegített és gazdagított bennünket sok feledhetetlen lelki élménnyel.
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
4. ÉV – 4. ÉRV
A 4. tanév igéje:
„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!”
(Zsoltár 136:1)
Az első 3 tanév sok élményt, tapasztalatot, sok új ötletet, tanulságot hozott. Amikor a 4.tanév tervezéséhez láttunk, akkor már lehetett egy kicsit visszatekinteni, az elmúlt évek tapasztalataira, s mindezeket igyekeztünk beépíteni a jövő tervezésébe.
Voltak már rutinosan szervezett programjaink, mindenben számíthattunk a kollégák összefogására, munkájára és sokat jelentett a családok, a szülők és a nagyszülők támogatása is. A jókedv és az öröm továbbra is meghatározó érzései voltak a mindennapjainknak, igyekeztünk a tanórákon is megélni ezeket, de nagy szerepet kaptak a tanórákon kívüli programjainkon is.
Tudtuk, hogy ez a tanév különleges eseményt is fog hozni, hiszen minden évfolyamon volt már osztályunk, és a nyolcadikosok ballagására is készültünk. Öröm és felelősség is a ballagás, hogy mivel indítjuk útnak tanulóinkat.
A 4. érv: a HÁLA
Ahogy már több évre tudtunk visszatekinteni, úgy láttuk meg egyre jobban, mennyi mindenben megsegített minket Isten, milyen sokszor és sokféle formában tapasztaltuk meg az Ő jelenlétét, segítségét és szeretetét. És ahogy növekedett szívünkben a hála, úgy nőtt a reménység is. Hiszen tudjuk, hisszük és valljuk, hogy Isten nemcsak a múltunk része, de a jelenünk segítője és a jövőnk reménysége is.
Hálás szívvel éltük meg a ballagást is, s azzal az üzenettel engedtük el tanulóink kezét, hogy ők is mindig lássák meg Isten jelenlétét életük eseményeiben és tapasztalják meg:
A boldog emberek nem mindig hálásak. De a hálás emberek mindig boldogok.
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
3. ÉV – 3. ÉRV
„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem!”
(Filippibeliekhez írt levél 4:13)
Ez volt a 3. tanévünk választott Igéje, s ezt a tanévet valóban az Istentől kapott erő határozta meg. A fényképekből készült összeállítás jól tükrözi azt, hogy a tanórákon kívül milyen sok helyen, sokféle színes programon vett részt iskolánk közössége. Kiemelt célunk volt, hogy ne csak a tanórákon kapjanak magas szintű oktatást a tanulóink, hanem a szabadidőt is úgy töltsék el, hogy minőségi élményeket szerezzenek.
A 3. érv: az ERŐ
Erősítjük tanulóink szellemi tudását, gyarapodását, alapos felkészítéssel. Lehetőséget kapnak különböző állami és egyházi versenyeken való megmérettetéshez és szükség szerint a felzárkóztatásra is figyelünk, a tanulásban való segítségnyújtás által.
Emellett a lelki erő támogatása is fontos feladatunk. A lelki karbantartásban jelentős szerepet kapnak azok az egyházi ünnepek, hétkezdő áhítatok, csendespercek, ahol Isten Igéje tud erősíteni bennünket, amikor még jobban érezhetjük Isten jelenlétét és szeretetét. De a lelki egészséget a legjobban a jókedv, a vidámság, a hagyományok őrzése, a felejthetetlen kirándulások, az önfeledt, közös játékok emlékei biztosítják. S ebben a tanévben bőven volt része kicsiknek és nagyoknak, tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek, családtagoknak és gyülekezeti tagoknak együtt is sok közös, emlékezetes programon részt venni, kedves emlékeket gyűjteni.
Mert az ERŐ a közösségben is jelen van!
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
2. ÉV – 2. ÉRV
Az első tanévben megalapoztuk az iskola működését, a másodiktól pedig igyekeztünk bővíteni azt. Több iskolai programot is bevettünk a munkarendbe, így megnőtt a lehetőség a családokkal való találkozásokra, az együtt töltött, önfeledt eseményekre, közös beszélgetésekre. Családias légkör alakult ki, tanulás, jókedv és bizalom épült a biztos alapra.
Nemcsak a programok gyarapodtak, de lelkes új kollégák érkezésével nőtt a tantestületünk is, és nagylétszámú osztályban kezdték meg iskolai tanulmányaikat a kedves elsősök. Több tanuló érkezett a felsőbb évfolyamokra is. A megnövekedett létszámot, a jókedvű programokat jól tükrözi az összeállítás.
A 2. tanév hozta magával a 2. érvet, miért jó Erőss diáknak lenni, a mi iskolánkhoz tartozni.
2. érv – a NÖVEKEDÉS
Csak az élő szervezet képes a növekedésre. Megtapasztalható volt ebben az évben, hogy a kicsiny kezdetek hogyan fejlődnek, erősödnek, gyarapodnak. Már nemcsak az iskolánkban, hanem városszerte ismertté és természetessé vált a köszönésünk: Áldás, békesség!
De a növekedés nemcsak a külső, látható dolgokban, a létszámban, eseményekben jelent meg, hanem érezhetővé vált abban a nyitottságban is, ahogyan Isten szavára figyeltek a tanulók, nemcsak a hittanórákon, hanem az áhítatokon, ünnepi Istentiszteleteken is. Növekedni kezdett a keresztyén értékekre való figyelés a szünetekben, a kötetlen beszélgetések során is. Mint egy nagy családban, voltak konfliktusok, súrlódások is, de elfogadással fordultak egymás felé a tanulók, ezt igyekeztek erősíteni bennük a pedagógusok is, tanórákon és szabadidőben egyaránt.
„…csak Isten számít, aki a növekedést adja. Aki ültet és aki öntöz, egyek, és mindegyik a maga jutalmát kapja majd fáradozásához méltóan. Mert mi Isten szolgálatában állunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok!”
(1 Korinthus 3: 8-9)
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
1. ÉV – 1. ÉRV
„Ki kéne immár mondani: hogy Krisztus nélkül nem lehet felépíteni új világot…”
ezzel a gondolattal kezdődik Nádudvari Nagy János Figyelmeztetés című verse.
Ha az iskola első évére tekintünk vissza, a sok-sok élmény mellett ez az üzenet kapcsolódik az elindulás időszakához. A Püspökladányi Református Egyházközség 2011. május 22-én, presbiteri gyűlésen elfogadott határozatban mondta ki az egyházi iskola újraalapítását, s az iskola Erőss Lajos, volt tiszántúli püspök nevét vette fel.
2011.június 20-án átadták az egyházközség számára a nagyon leromlott állapotban levő, kiürített épületeket. Falak voltak, de építeni kellett.
Volt látványos felújítás, a vizesblokk alapjáig visszabontva kapott teljesen új formát, az udvaron játszóteret, salakpályát, pihenőparkot alakítottak ki gyülekezeti tagok, támogatók, szakemberek példás összefogással, 6 hét alatt. Az iskola kifestve, a tantermek felszerelve várták a tanulókat az első tanítási napon.
De nemcsak az épületekben kellett kialakítani, „ felépíteni” az iskolát, hanem tartalmában is. És tudtuk, hogy „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” ( Zsoltár 127:1) Vagyis csak Istenben bízva, Istenre figyelve tudunk olyan iskolát építeni, ami valóban krisztusi alapokon van, keresztyén értékekre épül.
Így első pillanattól kezdve fontos volt, hogy családias légkört alakítsunk ki, hogy a gyermekek örömmel tartózkodjanak az iskolában, hogy hatékony és magas színvonalú legyen az oktatás, és a nevelés szeretetteljes légkörben történjen.
Az 1.évből kicsi ízelítőt ad a fényképekből készült összeállítás.
Az 1.érv pedig az ALAP
Az egyházi iskolának azért van nemcsak múltja, 2 évszázadra visszatekintő múltja, hanem jövője is, mert biztos alapra épül, Krisztus tanítására építjük az új világot.
Az alap pedig nemcsak az iskola számára fontos, hanem a pedagógusainknak, a tanulóinknak, a családoknak is. Alaposan felkészült tanárok fáradoznak azon, hogy a gyermekek megalapozott, biztos tudással haladjanak tovább életük útján, megalapozott, biztos értékrendjük legyen ebben a mai összekuszált világban.
Pelláné Ábrám Anikó
református lelkipásztor
