HATÁRTALANUL – tanulmányi kirándulás hetedikeseknek
Erőss-diákok barangolása Erdélyben
Támogatási azonosító: HAT-KP-1-2023/1-000958
A Bethlen Gábor Alapkezelőhöz benyújtott nyertes pályázatunknak köszönhetően a 7.a osztály tanulói a HATÁRTALANUL – Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek program keretében Erdélybe utaztak.
Az elnyert támogatási összeg: 3.245.000 FT
A tanulmányi kirándulás célja:
- felkeressük Nagyvárad, Torda, Kolozsvár, Makfalva, Szováta, Parajd, Farkaslaka és további erdélyi települések magyar kulturális emlékeit és értékeit, valamint az Erdélyi-medence természeti kincseit,
- a kirándulás remek lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek az erdélyi magyarsággal ismerkedjenek, testvértelepülésünk, Makfalva magyar fiataljaival kapcsolatot alakítsanak ki.
A kirándulás ideje: 2042. június 10-14. (5 nap, 4 éjszaka)
Résztvevők száma: 29 fő
Szállás: Szovátán, a Teleki Hotel ifjúsági szállásán.
2024. június 10. 1. nap
Püspökladány-Nagyvárad-Torda-Szováta
Hétfőn korán reggel szólt az ébresztőnk és elindultunk a Transit 2000 Kft. kényelmes buszával 5 napos erdélyi utunkra.
A határátkelés után Nagyváradon a székesegyházat még meg tudtuk nézni az eső előtt, de utána a központban tervezett séta az időjárás miatt sajnos elmaradt (sebaj, még visszatérünk).
Továbbindultunk Torda felé. A Tordai-hasadékhoz érve verőfényes napsütés fogadott bennünket, kellemes sétával jól átmozgattuk magunkat, lenyűgöző volt a hatalmas sziklák látványa, a hidakon átkelés pedig fokozta a hangulatot. Kissné Csőke Katalin magyartanárnő felidézte Jókai elbeszélését, A nagyenyedi két fűzfa ide vonatkozó részletét, így biztosan emlékezni fognak rá a hetedikesek, amikor tanulják.
A hasadékban összetalálkoztunk az erdélyi körúton lévő debreceni Kántussal, akik a 42. zsoltárt énekelték a Hesdát-patak partján állva („Mint a szép híves patakra…”). Hálásak vagyunk azért, hogy mi is fül- és szemtanúi lehettünk gyönyörű éneküknek. Külön meglepetés ért bennünket, amikor Domahidi Olga volt diákunkkal is találkoztunk (most már debreceni refis diákként és Kántus-tagként).
Ezután a tordai sóbányába mentünk. Eredetileg a parajdi sóbányát látogattuk volna meg, de az épp zárva volt. Ezért választottuk inkább a tordai sóbányát, ahol villámlátogatást tettünk: 13 emelet, 172 lépcső fel és le, csodaszép sóképződmények mellett sétálhattunk. Megnéztük a tárnákat, a csónakázótavat, az óriáskereket és a játszóteret is a bánya mélyében. Ide még érdemes lesz visszatérni, nagyon jó volt a levegő!
Szováta felé kicsit lassan haladtunk egy útépítés miatt, de amikor megérkeztünk, kárpótolt bennünket a finom meleg vacsora, amivel a Teleki Hotelben vártak bennünket. Szálláshelyünk elfoglalása után mindenkinek jólesett a pihenés.
Tordai hasadék
2024. június 11. 2. nap
Szováta-Farkaslaka-Szejkefürdő-Parajd- Szováta
A 2. napon Farkaslaka volt az első megállónk, elhelyeztük koszorúnkat Tamási Áron sírjánál. Aztán gyalogosan közelítettük meg a szülőházát, ahol kedves idegenvezetőnk, Kinga mutatta be az író életének fontosabb állomásait és személyes kötődését a Tamási családhoz. Kérésünkre felolvasott az Ábel a rengetegben című műből is, így a gyerekek hallhatták a regény sorait székely nyelvjárásban is.
Szejkefürdőn a Mini Erdély park makettjei között sétáltunk, a kisvonat többször fordult a lelkes Erőss-diákokkal. Orbán Balázs író, néprajztudós sírjánál ismét koszorúztunk, 16 gyönyörű székelykapun át vitt fel az utunk az emlékhelyhez.
Ennek a napnak a nagy élménye volt a Lepkeház Parajdon. Nem kiállítást láttunk, hanem egy különleges helyszínt, ahol a trópusi lepkék szabadon röpködtek a látogatók között. Ez egy varázslatos hely, nagyon tetszett mindannyiunknak!
Vacsora előtt Szovátán, a Medve-tó körül sétáltunk, rendhagyó földrajzóra vette kezdetét. A helyi idegenvezetőnk Szabó Zsolt tanár úr volt, aki a szovátai középiskolában tanít földrajzot. Körbevezetett bennünket a tó körül, megálltunk minden fontos helyszínen, megismertük a fürdő utcáinak nevezetes épületeit, a Medve-tó és a Vörös-tó eredetét, természeti értékeit. Meglepetésvendég is érkezett Szovátára, Tóth Lajos polgármester úrral is találkoztunk!
A vacsora nagyon jólesett mindenkinek a hosszú nap után. 18 ezer lépést tettünk meg ezen a napon, kellemesen elfáradtunk, de ezután jött az est fénypontja, a felfrissülés: a szállás wellness-részlegének kipróbálása. 3 medence és a hegyekre néző, gyönyörű panoráma várta a fürdőzőket.
Lepkeház (Parajd)
2024. június 12. 3. nap
Szováta-Erdőszentgyörgy-Hármasfalu-Makfalva-Szováta
Ezen a napon csatlakoztak hozzánk Püspökladány testvértelepülésének, Makfalva nyolcadikos tanulói és Albert Csilla igazgatónő is. Erdőszentgyörgyön a Rhédey-kastélyt tárlatvezetéssel néztük végig. Igazán interaktív kiállítás volt, beszélő tükrökkel és kijelzőkkel, nyitható falak segítségével ismertettek meg bennünket a Rhédey-család történetével és a kastély titkaival.
A híres erdőszentgyörgyi krémest (vagy más sütiket) is megkóstolhattak a gyerekek, a helyi kisbolt forgalmát is fellendítettük, az otthonról hozott lejekből finomságokat és ajándékokat vásároltak a gyerekek.
Utunk Bözödújfalu felé vezetett, az elárasztott falut körbebuszoztuk, az emlékhelynél megálltunk, koszorúztunk, közösen imádkoztunk. Itt meghallgattuk Csilla igazgatónő személyes beszámolóját, az ő családja is arra kényszerült, hogy elhagyja a falut az elárasztás előtt, 1988-ban, ő akkor majdnem annyi idős volt, mint most a hetedikes gyerekek.
Következő megállónk Kőrispatak volt, a Szalmakalap-múzeum. Itt több órát töltöttünk, változatos programokkal, Szőcs Lajos fogadott bennünket, akinek családja három nemzedéken keresztül szalmakalap készítéssel foglalkozott. A szakértő házigazda és kedves segítői érdekes bemutatót tartottak, betekintést nyertünk a szalmafonás rejtelmeibe, szalmaangyalkát készíthettek a vállalkozó kedvű gyerekek. Gyönyörű szalmaalkotásokat láthattunk a múzeumban, amit egy három szobás parasztházban rendeztek be. Frissen sült lángost ebédeltek a gyerekek, majd következett az ország legnagyobb szalmakalapjának felpróbálása. Kis pihenő (és fotózkodás után) indultunk Hármasfalu felé, ahol a Faribo kertészetet látogattuk meg, a helyi termelő Farkas család messze földön híres, gyönyörű virágai között sétálhattunk és vásárolhattunk is.
Késő délután Makfalván folytattuk a közös programokat: érkezésünkkor finom pánkót (erdélyi fánkot) kaptunk a kedves helybéliektől, majd a közös focizás következett. Barátságos mérkőzés volt, a lelkes fiatalok elszántan küzdöttek, most ugyan a makfalviak bizonyultak erősebbnek, de az Erőss-diákok is keményen küzdöttek. Jó hangulatú mérkőzés volt, a végén tanár-diák meccsel és közös fotózással zártuk a napot.
2024. június 13. 4. nap
Szováta-Békás-szoros-Gyilkos-tó-Zetelaka-Szováta
Ezen a napon is a makfalvi fiatalokkal és kísérő tanárukkal indultunk útnak. Sokat buszoztunk, hogy eljussunk Erdély egyik legszebb helyére, a Kárpátok legismertebb szurdokvölgyébe. Gyönyörű fenyveseket láthattunk az oda vezető szerptentin utak mentén. Az eső utáni, felhőbe burkolódzó, néhol két-háromszáz méteres mészkősziklák látványa lenyűgöző volt. Végigsétáltunk a szorosban, ahol láthattuk az előző napi vihar nyomait is. Visszafelé álltunk meg a Gyilkos-tónál, a tó születésének legendáját, a környékkel kapcsolatos tudnivalókat Madaras Levente tanár úrtól hallhattuk. A finom erdélyi kürtőskalácsot többen is megkóstolták. Visszafelé a Gyergyói-medence csodaszép panorámáját láthattuk a magasból, majd a zeteváraljai Y alakú víztározót néztük meg. A környező településeken áthaladva a székelykapuk látványában gyönyörködhettünk. Korondon tartottunk rövid megállót, hogy a kirakodóvásárt közelről is megnézzük.
2024. június 14. 5. nap
Szováta-Makfalva-Kolozsvár-Püspökladány
A kirándulásunk utolsó reggelén elindultunk Szovátáról hazafelé.
Makfalván a templomban köszöntünk el a nyolcadikos diákoktól, akik a ballagásukra készültek. Itt adtuk át ajándékainkat az igazgatónőnek, a makfalvi gyerekeknek és a tanároknak. A Nélküledet, a Székely és Magyar Himnuszt együtt énekeltük, makfalvi és püspökladányi gyerekek és felnőttek. Megható pillanat volt a templom közepén állva valóban megérezni: összetartozunk, „Mi egy vérből valók vagyunk”! Péterfi Levente tanár úr felhívta a figyelmet Trianon fájdalmára, és arra kérte a ladányi gyerekeket, tartsák a kapcsolatot a makfalviakkal. Bízunk benne mi is, hogy lesznek még közös programjaink, találkozásaink. Indulás előtt finom erdélyi fánkkal kínáltak bennünket a makfalvi szülők, köszönjük kedvességüket!
Kolozsvár volt a következő megállónk, a Házsongárdi temető patinás síremlékei, öreg fák és bokrok mellett sétáltunk, a domboldalon haladva megkerestük és koszorút helyeztünk el híres magyar írók, költők sírhelyénél (Reményik Sándor, Koós Károly). Utunk a főtér felé vezetett: a felújított Szent Mihály-templom belülről is gyönyörű volt, elkészítettük a csoportképet a Mátyás-szobornál, itt is elhelyeztünk egy koszorút (Határtalanul felirattal és az iskolánk nevével). Végül felkerestük Mátyás király szülőházát, elkészült az utolsó csoportkép és elindultunk Királyhágó felé.
Este 8 óra körül értünk haza Püspökladányba, ahol a szülők már nagyon várták az 5 napig távol lévő hetedikeseket.
Sok-sok élménnyel, váratlan találkozásokkal, gyönyörű tájakkal, erdélyi ízekkel, kedves makfalvi és szovátai ismerősökkel töltött napokkal, remek beszélgetésekkel, sok új ismerettel, érdekes történetekkel gazdagodva tértünk haza Püspökladányba.
Köszönet a kísérő pedagógusok, Kissné Balla Krisztina, Kissné Csőke Katalin tanárnők és Keserű Attila osztályfőnök áldozatos munkájáért!
Köszönjük Albert Csilla igazgatónőnek és makfalvi kollégáinak a szervezésben, a programok megvalósításában nyújtott segítő munkájukat! Hálatelt szívvel gondolunk vissza az együtt töltött napokra, a közös élményekre.
